MSZP

Magyar Szocialista párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi szociáldemokrata párt^[1], 1990 óta jelen van az Országgyűlésben. A párt 1989-ben alakult az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utolsó kongresszusán, annak jogutódjaként. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között Magyarország kormányzó pártja volt. A 2010-es választás óta ellenzékben politizál.

Története

Az MSZP korábbi logója

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke

1989. október 7-én alakult jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében addig szereplő „Munkás” szó elhagyásáról is. Az 1990. évi első szabad választás óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja.

Az 1990-es szabad választás eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott a Szabad Demokraták Szövetségével, véleményük szerint szociáldemokrata-szociálliberális politikát megvalósítva^[2]. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozta az országot az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc távozása után nyílt külső támogatásával.

A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak és az Európai Szocialisták Pártjának, ezek vezető testületeiben is képviselteti magát. Így például a 2012 augusztusi fokvárosi kongresszuson Mesterházy Attila MSZP elnököt ismét a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották^[3], míg az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének vezetője 2004 óta Gurmai Zita. Az MSZP együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. A párt egyik alapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány birtokolja a Népszabadság Zrt. részvényeinek 26,5%-át, és más sajtótermékekben is rendelkezik tulajdonnal.

A 2006-os választásra az MSZP külön kampánydalt íratott, melyet Berkes Gábor és Geszti Péter szereztek. A szám minden választási gyűlés, találkozó, illetve kampányfellépés végén felcsendült, azóta ritkábban, de még mindig használatban van. A 2010-es választásra elkészült a dalnak egy nem hivatalos módosított változata, mely az MSZP népszerűtlen kormányzását mérsékelt önkritikával illeti, egyúttal felhívja a figyelmet a párt szerintük nyugodt stílusára.

A 2010-es választáson a párt 59 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben ismét ellenzékbe szorult a képviselői helyek több mint kétharmadát megszerző Fidesz–KDNP szövetséggel szemben.

Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és annak frakciójából is, emellett saját pártot alapított Szociális Unió néven. Parlamenti mandátumát (amit az MSZP Baranya megyei listáján szerzett) azonban nem adta vissza, így az Országházban hivatalosan független képviselőként politizál tovább.^[4]

2011. október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártból^[5] és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával (amit egyébként pontosan ennek reményében alapítottak). Az országgyűlésben Gyurcsányhoz még kilenc szocialista képviselő csatlakozott, amivel önálló frakció alapítására is lehetőség lesz, legkorábban fél évvel az MSZP-frakcióból való távozás után – amennyiben a parlament nem módosítja 4/5-ös többséggel a házszabály erre vonatkozó részét. Az MSZP képviselőinek száma a választás utáni 59-ről – a pártból való távozások és pártszakadás okán 48 főre csökkent, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció.

A párt szervezeti felépítésének jellemzője, hogy a nagy önállósággal rendelkező helyi szervezetek és területi szövetségek mellett az egymástól kissé eltérő, de a párt arculatába beleillő politikai irányzatokat képviselő platformok és szakmai vagy élethelyzetbeli közösségeket alkotó tagozatok is működnek.

Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek). Az MSZP 1990-től 1994-ig ellenzéki középpártként működött, 1998-tól 2002-ig a legtöbb képviselővel rendelkező ellenzéki párt volt és 2010 óta ismét ezt a szerepet tölti be. Mesterházy Attila a hetedik elnökként vezeti a pártot 2010-től, akit a párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztott Szanyi Tiborral szemben.

2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás” lett a hasonló nevű Összefogás Párt miatt. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A Kormányváltók listavezetője, egyben miniszterelnök-jelöltje az MSZP, mint a legnagyobb ellenzéki erő pártelnöke, Mesterházy Attila volt. Az MSZP a közös listáról 29 képviselői mandátumot szerzett.

A párt elnökei

Horn Gyula, 1990 és 1998 között vezette a pártot, közben 1994 és 1998 között miniszterelnök is volt

Választási eredmények

Országgyűlési választások

Választás	Szavazatok száma (I. forduló)	Szavazatok aránya (I. forduló)	Szavazatok száma (II. forduló)	Szavazatok aránya (II. forduló)	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
1990-es	534 898	10,89%	216 496	6,35%	33	8,55%	ellenzék
1994-es	1 781 867	32,99%	1 935 719	45,16%	209	54,15%	kormánypárt
1998-as	1 445 909	32,25%	192 640	39,84%	134	34,72%	ellenzék
2002-es	2 361 997	42,05%	2 011 820	45,77%	178	46,11%	kormánypárt
2006-os	2 336 705	43,21%	1 510 358	46,63%	190	49,22%	kormánypárt
2010-es	990 428	19,30%	326 323	28,32%	59	15,28%	ellenzék
2014-es	Bővebben: Összefogás						ellenzék

Megjegyzések:

• A szavazatoknál a pártlistára leadott eredmények szerepelnek
• Az SZDSZ-szel közösen alkotott koalícióban kormányzott 1994-1998 és 2002-2008 között.
• Lásd még: A magyar választási rendszer
• Forrás: vokscentrum.hu

Európai parlamenti választás

Az MSZP plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón

Országos platformok

A párt alapszabálya szerint „a platform a párt egyes tagjainak politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportja”.^[6] Országos platform az, amelyhez legalább 300 olyan párttag csatlakozott, aki nem tagja más platformnak, továbbá amelynek az MSZP Választmánya megadta az országos minősítést.

Hiller István volt pártelnök, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke

Az MSZP-n belül hat országos platform működik azt követően, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform vezetősége és tagjainak nagy része 2011. október 22-én kilépett az MSZP-ből, és az év elején létrehozott Demokrata Pártba belépve, annak nevét Demokratikus Koalícióra változtatva folytatják tevékenységüket. Az MSZP Országos Választmánya ezután kimondta a Gyurcsány-platform megszűnését.

Tagozatok

Az MSZP országos központja Budapesten, a Jókai utcában

A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására. Tagozat helyi, területi vagy országos jelleggel működhet, az országos tagozat elismeréséről a választmány dönt”. Az országos tagozatok a következők:^[8]

Lásd még

• Az MSZP Wikipédiában szereplő tagjainak listája
• Magyar Szocialista Munkáspárt

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz MSZP témájú médiaállományokat.

• MSZP hivatalos weboldala
• Politikatörténeti Intézet: Az MSZP története
• Az MSZP Facebook oldala